1600. február 16-án halt máglyahalált Giordano Bruno, olasz dominikánus szerzetes, filozófus, a reneszánsz kor egyik legeredetibb és legkiemelkedőbb alakja.
 |
| Kivégzése helyén, a római Campo de fiorin ma ez a szobor látható |
1593-tól a római Angyalvárban raboskodott, de pere csak 1599-ben kezdődött, és néhány hónap alatt le is zajlott. Az ellene felhozott vádak között szerepeltek teológiai jellegűek, így
istenkáromlás, eretnekség, mágia, jóslás gyakorlása, s filozófiai
tételeit is tévesnek minősítették. Azt is állította, hogy a végtelen világegyetem középpontja nem a Föld, a
számtalan miénkhez hasonló világ között akadnak más lakott égitestek, s
hitt a lélekvándorlásban is. Bruno hiába védekezett azzal, hogy nézetei
inkább filozófiai, semmint teológiai jellegűek, s hogy azok
összeegyeztethetők Istennel és a teremtés keresztény felfogásával.
Tanainak teljes visszavonására nem volt hajlandó, ezért végül VIII.
Kelemen pápa jóváhagyásával nem filozófiai, hanem teológiai tévedései
miatt (Krisztust nem Istennek, csak ügyes mágusnak tartotta, felfogása
szerint a Szentlélek a világ lelke stb.) találták bűnösnek és adták át a
világi igazságszolgáltatásnak.
"Ti talán jobban féltek kimondani rám az
ítéletet, mint én meghallgatni azt" - vágta bírái szemébe.
"Nem előnyös azt mondani, hogy az égen kívül semmi nem létezik. Nincs egyetlen világ, nincs egyetlen föld, nincs egyetlen nap. A világok olyan sokasága létezik, mint amennyi sugárzó fényt magunk körül látunk."
Ez a Giordano Bruno idézet olvasható budapesti szobrának talapzatán, amely 2000 óta a CEU Kerepesi úti konferenciaközpontja előtt áll.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése